Lehetséges az egészséges fenntarthatóság? A dietetikus válaszol! - Tesztevők

Lehetséges az egészséges fenntarthatóság? A dietetikus válaszol!

Maticsek Orsolya
A BOOOK Kiadó által újonnan kiadott Magyar Superfood című könyv írója első hallásra egy lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozott: összegyűjtötte az itthon termő „superfoodokat”, amelyeket egy receptgyűjtemény formájában mutat be.

A könyv célja pedig nem más, mint az, hogy bebizonyítsa, valójában nem is olyan nehéz kizárólag hazai alapanyagokból változatosan és élvezettel táplálkoznunk. Mindezt úgy, hogy ezzel a környezetünk fenntarthatóságát is szolgáljuk.

A könyv mögött egy igazi szakember, Szabó Adrienn, dietetikus áll. Így a könyv nemcsak a bolygónk érdekeit tartja szem előtt, hanem hiteles forrásból a mi egészségünket is

Ahhoz, hogy a könyvben leírtakat még könnyebben lehessen alkalmazni, Adrival arról beszélgettünk, hogy ez a fenntarthatóság a mindennapi életben hogyan valósítható meg. Ez ugyanis elsőre valóban nem hangzik egyszerűen. Ahogyan azonban a könyv írója is fogalmazott: a bolygónk sajnos nem ennyire megértő. Így mindenképpen nekünk kell megtennünk az első lépéseket.

Ez vajon tényleg olyan nehéz, vagy csupán egy kis odafigyelést igényel? Az interjúból kiderül!

Mennyire látod hazánkban javulni vagy éppen romlani a helyzetet a hazai kínálattal kapcsolatban? Számomra elég elkeserítő, hogy a nagyobb áruházakban például csak kínai fokhagymát találok.

Sajnos nem látod rosszul a helyzetet. Egyelőre a nagyobb áruházakban én sem látok fejlődést, bár bízom benne, hogy megvan rá a törekvés.

Ennek egyik oka az, hogyha az országban azt látják, hogy az adott évben nem lesz elég hazai valamiből, akkor inkább rendelnek import árut is. Ez ma már nem is nehéz, hiszen a külföldi fokhagyma nem rosszabb minőségű sem kinézetre, sem ízre, mint a hazai. A beltartalmi értéke és a növényvédő szerek mennyisége már más tészta…

A sok import áru másik oka pedig szerintem az, hogy manapság túl sok inger ér minket nap mint nap. A színesebbnél színesebb egzotikus gyümölcsöktől pompázó Instagram képek után az áruházaknak valahogyan el kell érniük az emberek ingerküszöbét ahhoz, hogy vásároljanak. Ugyanis, ha csak almával és céklával lennének tele a polcok, akkor bizony az emberek többsége legközelebb egy másik boltot keresne fel. Ehelyett ma már az infrastruktúra lehetővé teszi, hogy behozzanak egyre extrémebb egzotikus déli gyümölcsöket és zöldségeket.

Ez ellen mi, kis emberek tudunk tenni?

Úgy gondolom, hogy hosszú távon igen. Hiszen a piac követi a vásárlói igényeket. Figyeljünk oda a nagyobb áruházakban is arra, hogy a hazai zöldségeket és gyümölcsöket válasszuk. Hiába szép az a kínai fokhagyma is…

Ma már szerencsére az áruházak kötelesek feltüntetni, hogy melyik országból származik az adott élelmiszer. Bár néha ennek megtalálása sem egyszerű, de csupán minimális energiaráfordítást igényel. Én is forgattam már hatalmas káposztafejes dobozokat mire megtaláltam azt az elbújt icipici címkét. De nem lehetetlen!

Ha pedig nem talál az ember magyar fokhagymát, akkor bizony el kell menni a piacra.

De vigyázzunk, mert a piacokon is jöhet szembe sajnos kínai fokhagyma! Tehát ott is nyitott szemmel kell járni, és mindig megkérdezni, hogy az adott termény honnan származik.

Annak ellenére, hogy tudatosan figyelek a táplálkozásomra, egy rohanó városi lánynak tartom magamat. Bevallom, a legtöbbször én is a multi áruházakban kötök ki késő este munka után. Mit ajánlasz a hozzám hasonló embereknek? Lehetséges vajon a hazai alapanyagokból való egészséges táplálkozás vagy ez a fajta törekvés jóval több időt kíván?

Sokszor mondják az emberek, hogy az egészséges életmód és a fenntarthatóság időigényes. Véleményem szerint, ha a nettó ráfordított időt nézzük, akkor nem több. Ami azonban tény, hogy tervezést igényel a dolog.

A legfontosabb, hogy hasonlóan egy fogyókúrához, ne hirtelen akarjunk mindenen változtatni, mert az túl nagy falat lenne egyszerre. Az elején még azt sem tudja gyakran az ember, hogy mivel kezdje egyáltalán a változtatást: vigyen anyagzacskót a bevásárláshoz vagy inkább környezetbarát tisztítószereket vásároljon? Amikor pedig az anyagzacskó mellett dönt, rájön, hogy nincs is olyan otthon, és azt se tudja, honnan kellene beszerezni. Ilyenkor pedig jön a csalódás, és már sokan fel is adják rögtön az első napon.

Kezdjük egy kis lépéssel! Például válogassuk ki az áruházakban a hazai zöldségeket és gyümölcsöket, vagy szedjük össze otthon a nejlonzacskókat, és azt vigyük magunkkal a bevásárláshoz.

És tervezzünk! Üljünk le és nézzük meg, melyik piac esik közel hozzánk vagy a munkahelyünkhöz, majd írjuk össze, hogy mit szeretnénk venni annak függvényében, hogy milyen évszak van. Ellenőrizzük le a nyitvatartást is, és tűzzünk ki egy napot, amikor nagybevásárlást csinálunk. Ha sokáig dolgozunk, akkor hétvégén is el lehet menni a piacra, vagy akár munka előtt is. De ott vannak a zöldségesek, amik általában sokáig tartanak nyitva.

Ami viszont fontos, hogy a tervezést is rugalmasan kezeljük. Ha a listánkról nem tudunk hazait venni valamiből, akkor ahelyett vegyünk mást. A könyvem használatát is így ajánlom. Nézzük meg az idényjellegű termények listáját a könyvben, menjünk el bevásárolni, majd nézzünk ki egy receptet a sikeresen beszerzett alapanyagokhoz.

De a receptek sincsenek kőbe vésve. Jó példák erre a mákos sütemények. Az olajos magvak fejezetben található karácsonyi mákos golyó tökéletes téli recept, hiszen ebben az időszakban lehet beletenni hazai, lajosmizsei citromot! Azonban, ha nyáron kíván az ember például mákos kalácsot, amikor nincsen hazai citrom, akkor  enélkül is megoldhatjuk a savanykás ízhatást. Hiszen tele vagyunk bogyós gyümölcsökkel, mint a ribizli, ami tapasztalat alapján mondhatom, kitűnően passzol hozzá!

Arra pedig, ha valaki azt mondja, nincsen ideje, csak azt tudom mondani, hogy mérlegelni kell. Biztos, hogy nincs? Hiszen gyakran ugyanannyi idő otthon 20 perc alatt megfőzni és bedobozolni az ebédet, mint munka közben kiszaladni egy csomagolt pékáruért.

Vannak preferált helyek, ahol Te is szívesen vásárolsz? Gondolok itt piacokra, budapesti termelői vásárokra vagy akár kisebb üzletekre, zöldségesekre. Talán ebben a rohanó világban egy-két online rendelős hely ajánlása is sokunk számára segítség lehet.

Én személy szerint a Városmajori Termelői Piacot és Fény Utcai Piacot szoktam a leggyakrabban látogatni. Ezek aránylag sokáig is vannak nyitva.

Amit inkább ajánlok, az a Slow Budapest oldala, ahol lakóhely szerint mindenki ki tudja keresni a hozzá közel eső termelői piacokat nyitvatartással együtt.

Ezen kívül Zöldségdobozt szoktam rendelni egy Budapest környéki hazai kistermelőtől, aki mindig azt hozza házhoz, ami éppen szezonális. Olyan, mintha minden héten meglepetés ajándékot kapnék, sosem tudom előre, mi fog érkezni! Így egész hétre van zöldségem és gyümölcsöm is, amihez utólag találok ki receptet. Csak annyit kell tennem érte, hogy elmegyek a számomra megfelelő átvételi pontra.

Jó választás lehet a közösségi mezőgazdálkodás is, ami azt jelenti, hogy egy kistermelővel a következő közel egy évre kötünk szerződést, és ebben az időszakban minden héten olyan zöldségeket és gyümölcsöket kapunk, ami éppen megérett. Erről a lehetőségről egyébként én is a Tudatos Vásárlók Egyesülete oldalon olvastam, tehát itt is érdemes informálódni.

Szerencsére egyre több lehetőség van ma már, így mindenki megtalálhatja a legkényelmesebb megoldást a maga számára.

Mit gondolsz a biotermékekről? Érdemes időnként ezeket is bevetnünk a táplálkozásunkba?

Sokan azért ellenzik a biotermékeket, mert drágák. Ez valahol igaz is, azonban azt érdemes tudni, hogy mivel a biogazdálkodók kevesebb vegyszert használnak, a terményeik jobban ki vannak téve a kártevők támadásainak. Éppen ezért alapvetően többet termelnek belekalkulálva a veszteséget is, emiatt lesz drágább. Nem beszélve arról, hogy a bio felvevőpiac is kevésbe kiszámítható.

Azonban azt is fontos tudni, hogy a bio sem tökéletesen vegyszermentes. Ugyanúgy kapnak ezek a termények is növényvédő szereket, csak jóval kevesebbet. Illetve figyelnek arra, hogy mire az asztalunkra kerülne, addigra a vegyszermaradvány teljesen lebomoljon.

Véleményem szerint, nem fontos bio-t vásárolnunk abban az esetben, ha hazai árukat vásárolunk, és azt is leginkább kistermelőktől. Ugyanis a legtöbb ilyen zöldség vagy gyümölcs is gyakorlatilag a bio-val egyenértékű.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazaiban mindig kevesebb a vegyszermaradék. Ez alól csupán a primőr hazai termékek a kivételek, ezeket mindenképpen érdemes elkerülni! Ugyanis gyakran még határérték feletti is lehet bennük a vegyszermaradék.

A primőr terményeket könnyen elkerülhetjük, ha nem télen akarunk paradicsomot és paprikát enni. Tehát követjük a könyvben is megtalálható idényjellegű termények listáját.

A másik, amire érdemes odafigyelni, hogy inkább több helyről, illetve többféle zöldséget és gyümölcsöt együnk. Így, ha esetleg belefutunk magasabb vegyszermaradványt tartalmazó terménybe, az akkor sem fog felhalmozódni a szervezetünkben.

Egy eset van, amikor viszont ajánlom a bio-t. Ez pedig az italokba héjastól rakott citrom vagy lime. Főként, ha alkoholos italba tesszük őket, ugyanis az alkohol kitűnően oldja bele az italunkba a vegyszert. Nyáron inkább használjunk a limonádénkba hazai epret, málnát, áfonyát vagy uborkát!

Kiemelted, hogy lehetőleg idényjellegű gyümölcsöket és zöldségeket szerezzünk be. Mit gondolsz, télen és kora tavasszal, amikor nem sok választék van a hazai termények közül, akkor is tudjuk fedezni a vitaminigényünket, vagy szükség lehet kiegészítésre?

Friss gyümölcsökből és zöldségekből valóban jóval kevesebb van ilyenkor. Azonban vannak jól tárolhatók, mint az alma, a birsalma, a szilva vagy akár az ősszel érő szőlő is. Sokféle zöldséget is megtalálunk a hidegebb időszakban, mint a karfiol, a brokkoli, gumófélék, a répa, a cékla, a hagymafélék vagy a sütőtök. Ilyenkor érdemes választani inkább az édesburgonyát is.

A hüvelyesekből pedig nagyon jól tudjuk fedezni az ásványi anyagokat. Inkább télen együnk például csicseriborsókrémet vagy lencsesalátát. Kisétkezésekre sem kell ragaszkodni a gyümölcsökhöz ilyenkor. Nyugodtan le lehet cserélni egy kis szelet kenyérre zöldségkrémmel vagy például reszelt cékla-répa-alma kombóra.

És ne feledkezzünk meg a savanyúságokról sem, amelyek kitűnő vitaminforrások és még a bélflórára is jó hatással vannak.

/Adri könyvében a fermentálásra is lehet találni receptet./

Ha pedig valami frissre vágyunk, akkor az otthoni csíráztatás is jó megoldás.

Téli kiegészítésként a D-vitamint szoktam ajánlani legtöbb esetben. Egyéb étrend-kiegészítőt azonban alap esetben nem javaslok, hiszen a változatosan összeállított étrend minden szükségletünket fedezni tudja. Emellett inkább pont arra fektetek hangsúlyt, hogy a felesleges és kétes hatásfokú készítményekről lebeszéljem a pácienseket, valamint a megadózisok (pl.: C-vitamin nagy dózisban teljesen felesleges, még egy sportoló napi szükséglete is csupán kb. 200 mg) ellen kampányolok.

/A könyvből még a csíráztatás módszerét is elsajátíthatjuk./

Tudsz olyan budapesti helyet ajánlani, ahol tudod, hogy kizárólag hazai termelői alapanyagokból főznek?

A Felelős Gasztrohős oldalt érdemes nézegetni, ahol tematikusan össze vannak szedve olyan kávézók és éttermek, ahol pálmaolajmentesen készítik az ételeket és nem használnak műanyagot sem. Ez úgy gondolom, hogy már önmagában jó.

Olyan éttermet kifejezetten azonban nem találtam, ahol egyszerre találkozik az egészség, a fenntarthatóság és a hazai alapanyagok kizárólagos felhasználása.

Én azt a taktikát folytatom, ha bemegyek egy helyre, hogy a kínálatból választom ki azt, ami nagy valószínűséggel hazai alapanyagokból készült. Gondolok itt arra, hogyha választanom kell egy avokádós-pisztáciás, vagy tavasz elején egy rebarbarás zabkása között, akkor biztosan az utóbbiból fogok rendelni.

Említettél a könyvedben olyan itthon is termő különleges ételeket, amit azért nem lehet minden sarkon megtalálni, mint a mizuna, a mibuna, a hóbanzöld vagy a cukorsüveg saláta. Vagy akár a hazai citrom és a kivi. Ezeket honnan lehet beszerezni Budapesten, ha lehet egyáltalán?

A lajosmizsei citrom és a becsehelyi kivi a téli időszakban egyre több piacon fellelhető, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek, hogy járjon utána a környékén. Azonban ne nyáron akarjuk őket, mert akkor nincsen hazai. Különben is, nyáron annyi minden más van, hagyjuk meg inkább a citromot a karácsonyi süteményekhez, a kivit pedig a mikuláscsomagba.

Az olyan japán salátafélék, mint a mizuna megtalálhatók a piacokon. Továbbá ezek termesztés szempontjából olyan igénytelen tépősaláták, amelyeket egyszerűen termeszthetünk magunknak akár otthon is.

Mit gondolsz dietetikusként az egyre nagyobb elterjedésnek örvendő vegán életmódról és a fenntarthatóságban betöltött szerepéről?

A vegánságot is lehet jól, illetve rosszul csinálni. Fontos, hogy vegánként is a hazai, friss alapanyagokat válasszuk, és ne a feldolgozottakat, illetve a messzi tájakról érkező nyersanyagokat. Ugyanis egy többszörösen feldolgozott vegán készítmény is majdnem ugyanannyira ártalmas lehet környezetünkre, mint a húsevés.

Sőt, ha valaki néha megeszik egy kis húst, ami itthonról származik a szomszéd faluból, azzal sokkal kevésbé árt a környezetének, mintha egy import, csomagolt, szójás zöldségfasírtot vásárolt volna a boltban ananásszal és avokádóval egyetemben.

Úgy gondolom, hogy ha a fenntarthatóságról beszélünk, azt nem szabad egy kalap alá venni a vegánsággal. Így ugyanis elveszítjük a húsevőket, tehát a lakosság nagy részét. Pedig a húsevést is lehet fenntartható módon csinálni! Éppen ezért vannak a könyvemben húsos ételek is.

Ha már így szóba hoztad, mi az, amire a húsevőknek figyelniük kellene a környezetük érdekében?

A cél, mint mindig, a húsfogyasztásnál is a mértékletesség, illetve az úgynevezett tokkal-vonóval elv. Mivel a tojásból nem csirkemellként fejlődik ki az az állat, fontos, hogy mindig más-más húsrészt fogyasszunk. Vagy vegyük meg az egész csirkét, vagy egyszer az egyik részéből, másszor a másik részéből készítsünk ebédet. Néha bizony bele lehet tenni a húslevesbe a csirkelábat, vagy lehet készíteni egy májas ételt is.

A másik, amit a vegánok kapcsán is említettem, hogy ne feldolgozott és csomagolt készítményeket válasszunk. A piacokon vagy a hentestől vegyünk friss árut, és ide is érkezzünk saját dobozzal. Ez is csak addig fog macerásnak tűnni, amíg egyszer ki nem próbáltuk!

Tudsz ajánlani pár olyan általad is gyakran készített receptet a könyvedből, ami pikk-pakk összedobható akár egy gyors ebédre vagy vacsorára?

Abszolút kedvencem a sós túrógombóc kapros tejföllel leöntve, ami zabpehellyel és búzakorpával készül. Nem zsemlemorzsába van beleforgatva, hanem egy nagyon kevés szalonnán megpirított napraforgómagos zabpehely ropog a tetején. Ennyi telített zsír még belefér, és legalább a sertésnek sem csak a sovány karaj részét vesszük meg a piacon.

A másik nagy kedvencem a teljes kiőrlésű tésztával készült pirított vargányás, parajos tészta, tejszín helyett csicseriborsós zöldségkrémmel és pirított magokkal. Ez is gyorsan elkészíthető, hiszen a gomba és a tészta is hamar megpuhul.

Hm, máris megkívántam mindkettőt!

Annyit még hozzátennék így a végére, hogy én sem vagyok tökéletes, bőven van még nekem is hova fejlődnöm. De azt szoktam mondani, hogy törekedjünk a kilencven százalékra, és ha azt elérjük, akkor száz százalék a siker. A nap végén pedig azzal a tudattal fekszünk majd le, hogy ma is megcsináltuk és tettünk valamit a bolygónk fenntarthatósága érdekében.

Minden bejegyzés a szerző saját független véleménye és értékelése, a Tesztevőket jogi felelősség nem terheli.
LÉGY EGY PROFI CSAPAT TAGJA,

JELENTKEZZ
TE IS TESZTEVŐNEK!

Ha szeretnél te is kipróbálni új helyeket, vagy vérbeli profiként rengeteg megosztandó kedvenced van, csatlakozz csapatunkhoz és legyél te is tesztevő.

Készen állsz, hogy elárulj pár részletet magadról?

Tesztevők Jelentkezz Kép

Tedd meg az első lépést

A fiatal, lendületes titánok, akik mindent felkutatnak, hogy senkinek se kelljen a legelejéről kezdeni. Csapatunk csak az ételek iránt érzett rajongásával kapcsolódik bármely helyhez, termékhez, így biztos lehetsz, hogy mindenkit pártatlanul ítélünk meg és alaposan “átrágjuk” magunkat a részleteken.

Fontos szempont a kiválasztásnál, hogy képes legyél olvasmányosan megfogalmazni a tapasztalatot és készíteni egy szép képet a poszthoz. Csak ne feledd: előbb a fotó, aztán az élmény, végül az írás! Legalábbis szerintünk így jön ki a legszebb eredmény. :)

Ha írsz nekünk, meg fogunk kérni egy próba tesztre. Célunk, hogy a beérkezett anyaggal előszűrjük, hogy kivel szeretnénk hosszútávon együtt dolgozni. Nincsen nehéz dolgod, mert egyrészt vajszívünk van, másrészt ha amúgy is szeretsz kipróbálni/bemutatni helyeket, 1-2 nap alatt elkészülhet a mű. Ne aggódj, nem fogjuk a beleegyezésed nélkül felhasználni az írást, ha beleszeretünk, úgyis átadjuk neked a lehetőséget.

Közösségünk fontos teszt szempontjai közé tartozik a kiszolgálás/kiszállítás gyorsasága, személyzet kedvessége, tálalás, ízélmény és az ár-érték arány. Kérünk jelöld meg, hogy az étel milyen csoportba tartozik (laktózmentes, vegetáriánus, gluténmentes, stb.) és ne feledd el megadni a hely és a kipróbált étel nevét sem.

Őszintén és nyíltan kommunikálunk olvasóink felé tehát ne tartsd magadban a véleményed!

    * Kötelezően kitöltendő mező
    Thank you image

    Köszönjük az üzenetedet!

    Kollégáink 24 órán belül felveszik Veled a megadott elérhetőségeid egyikén a kapcsolatot. Addig is nézz szét új tesztjeink között.

    Newsletter icon

    HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

    Szeretnéd, ha mostantól csupán annyi dolgod lenne, hogy megnyisd otthon hírlevelünket és gyorsan átfusd az újdonságokat?

    Mi ígérjük, hogy csakis ínycsiklandozó egészséges eledelekkel és tippekkel zargatunk, hogy szélesítsd a repetoárt házhoz rendeléskor, baráti összejövetelekhez és amikor SOS kellene valami finom falat.

    Nagyon örülnénk, ha hasznos tanácsaink eljutnának minél több egészséges életmód iránt elkötelezett emberhez.

    Feltételek *