“Mézes” reggeli

Egyszerűen imádok reggelizni, valahogy mindig is magával ragadott ez az étkezés. Amióta pedig felfedeztem a "brunch" élményt, azóta új szintre emelkedett a reggeli iránti rajongásom.

Egyszerűen imádok reggelizni, valahogy mindig is magával ragadott ez az étkezés. Amióta pedig felfedeztem a “brunch” élményt, azóta új szintre emelkedett a reggeli iránti rajongásom.

Nem olyan régen találkoztam a streetkitchen oldalán egy cikkel, ami egy új reggelizőhelyről számolt be. Pár nappal később fel is kerekedtünk meglátogatni a Honey-t. Sajnos asztalt foglalnunk nem sikerült, ugyanis mindhárom próbálkozásunkat elutasította a foglaló rendszerük. Ennek ellenére lelkesen kerestük fel az éttermet egy péntek délelőtt.

Az utcafrontól már jól látszott a négy kirakott asztal a mézsárga párnákkal, így könnyen odataláltunk. Foglalnunk tényleg kellett volna, ugyanis tele volt a terasz, így csak körülbelül 20 perc várakozás után sikerült helyet kapnunk. Rögtön hoztak két étlapot, illetve vizet a kedvencünknek is.

A rendelés

Az étlapról először italt választottunk, és mivel szeretjük a különlegességeket, illetve mégiscsak Honey az étterem neve, rendeltünk egy-egy melange-t (1250 Ft) is. No nem ám csak “simát”, az egyik málnás míg a másik fahéjas mézzel volt megbolondítva. A pincér felvette a rendelésünket, majd mikor jeleztük, hogy az ételen még gondolkoznánk ott is hagyott minket agyalni. Sajnos hiába találtuk ki utána már gyorsan, hogy mit szeretnénk a kávénk megérkezéséig nem járt újra felénk.

Végül megérkezett az italokkal, és a rendelést is felvette. Töltött bundáskenyérre (2450 Ft) , illetve Eggs Florentine-re (2650 Ft) esett a választásunk, tipikus reggeli gyanánt. Ezen kívül még kértünk kétszer két deciliter szódát is (100Ft/dl), hogy legyen mivel leöblíteni a fogásokat. Én pedig tervbe vettem, hogy az étkezés végén még kipróbálok valamilyen különleges mézet, friss péksüteménnyel, a naponta változó kínálatból…

Ízek

A kávé nagyon finom volt, főleg a málnás melange. A málna nem olyan gyakori párosítás a kávéhoz, mint a fahéj, és pont emiatt volt meglepő, hogy talán még jobb is volt mint a hagyományosabb verzió.

A főételekre egészen sokat vártunk, így nagyon lelkesen fogadtuk az elénk táruló gyönyörű fogásokat. Kezdődhetett a kóstolás. Abban maradtunk, hogy mind két fogást elfelezzük, így a töltött bundáskenyérrel kezdtem meg a tesztevést. Két nem túl vastag szelet közé volt bepakolva a rengeteg sonka és sajt. A kenyér nem volt se túl zsíros, se száraz. Az ízek tökéletesen kiegészítették egymást és a tejfölös mártogatós is nagyon jól passzolt az ételhez.

Az egyik kenyér elfogyasztása után cseréltünk, de kicsit azt éreztem, hogy bár ne tettük volna. Az Eggs Florentine egy házi angol muffinon tálalt mascarponés spenót, illetve buggyantott tojás. Legalábbis leírás alapján. Sajnos a mascarponés spenót csak nyomokban volt megtalálható az ételben. Látványra egyáltalán nem volt felfedezhető, az ízét pedig teljesen elnyomta a hollandi mártás. A tojás alatt végül találkoztam vele, de nem volt annyira kedves látvány a szívemnek. Ez a fogás nekem inkább egy vegetáriánus Eggs Benedict-re hasonlított ebben a formájában.

A friss pékáruk miatt bementem az üzlethelységbe is, de sajnos csak croissant-t tudtam volna kérni, így az extra mézek kipróbálása elmaradt. A kóstolt fogások kitettek egy finom reggelit, illetve jól is laktunk, de azért egy csöppet csalódott voltam.

Ezt gondolom én 

Összességében nem mondanám, hogy nem volt jó tapasztalat a reggeli a Honey-ban, de őszintén szólva nem voltam teljesen elégedett. Biztos vagyok benne, hogy a cikk miatt is, amit a látogatásunkat megelőzően róla olvastam, de többet vártam a helytől. Ár-érték arányban szerintem kicsit túl voltak árazva a fogások (igen tudom, hogy belvárosi a hely, ráadásul a Bazilikánál minden drágább, de így is),  ráadásul a szervízdíj is fel volt számolva. Ez nem lenne probléma, de sajnos a kiszolgálással se voltunk teljesen elégedettek. A reggeli befejezése után a pincér ugyan elvitte a tányérainkat, de nem kérdezte meg, hogy kérünk-e még valamit. Amikor szerettük volna jelezni, hogy szeretnénk fizetni, nem tudtuk megtenni, mert éppen beszélgetett.

Emlékeztek, hogy a cikk közepén írtam, hogy kértünk még két pohár szódát? Nem? Ne érezzétek magatokat rosszul, a pincér sem emlékezett.

Szóval ilyen élmény volt számunkra a Honey, ettől függetlenül azonban mindenkit buzdítok arra, hogy menjen el reggelizni, és szerezzen saját tapasztalatokat az étteremről. Talán csak mi fogtunk ki egy szerencsétlen napot.

Ha pedig kiváncsiak vagytok korábbi reggeli tesztevésekre is, akkor olvassátok el Adri cikkét aki a Béchamel-ben járt.