Porcellino Grasso – új kedvencünk Budán

"Igazi, tradicionális olasz étterem, ahol nem csak a minőségi alapanyagokra és tálalásra figyelnek, de a kiszolgálás is annyira profi és kedves, hogy már csak emiatt is szívesen megyünk."

Amikor én választhatok, hova menjünk vacsizni, biztos, hogy olasz étterembe megyünk Budapesten.

Nagyon szeretek új helyeket kipróbálni, de az utóbbi időben többször is a Porcellino Grassoban kötöttünk ki, annyira tetszett.

Igazi, tradicionális olasz étterem, ahol nem csak a minőségi alapanyagokra és tálalásra figyelnek, de a kiszolgálás is annyira profi és kedves, hogy már csak emiatt is szívesen megyünk.

Széles választékkal rendelkeznek, glutén -és laktózmentes és vegetáriánus ételek közül is tudunk választani. A pizzákat és tésztákat akár gluténmentesen és növényi sajttal is kérhetjük.

 A pár hetente változó szezonális Séf ajánlatot is érdemes átnézni, nagyon kreatív és különleges ételpárosításokat állítanak össze.

A hűvösebb idő beköszöntével már lecseréltem az Aperol Spritzet a borokra, amikből szintén nagy és minőségi választékkal rendelkeznek. Magyar, külföldi és olasz borokat is tartanak, amihez kellő tudással rendelkeznek a felszolgálók, így bátran kérjünk ajánlást az ételeink mellé.

Az italok mellé kaptunk házi kenyeret és hozzá olívaolajat előételként. Külön tetszett, hogy aszalt paradicsom darabokat kevertek a kenyértésztába. Számomra ez nagyon pozitív gesztus, kevés helyen hoznak grissinit vagy bármit kérés nélkül.

Aszalt szilvaleves, omlós marhapofával. /5.990Ft/

A Séf ajánlatból választottuk. kellemesen fűszeres, fahéjas ízvilágú leves, de a szilva ízét kevésbé éreztük. A porhanyós marhapofa kisebb darabokban, díszítésként kapott szerepet, teljesen passzolt a fűszeres leveshez.

Egyik főételünk; Rózsaszín kacsamell sült gnocci-val és bergamottos áfonyamártással.

A kacsamell állagra nagyon puha volt, ízre pedig annyira jó, hogy már várom, mikor megyünk újra vacsizni. A gnocci tálalását újragondolták, 4 nagyobb korongot formáztak belőle. Az áfonyamártást nem csak díszítésként használták, minden falathoz jutott belőle bőségesen.

Másik főételünk; Bélszín Rossini libamájjal, szarvasgombával, vargányával és burgonya gratinnal. /17.490Ft/

Az átsütést rábíztuk a séfre, medium-rare-ként kaptuk és nagyon eltalálták! A szarvasgomba a steakre voltak rápakolva. Pont annyi, hogy kiemelje az ízeket. A vargányát mártásként tálalták, amiben kicsit megáztatták a krémes libamáj darabokat. A gratin burgonya passzolt nagyon, kreatív megoldás volt pl. a steak burgonya helyett. Az ízélmény parádés volt!

Bár a főételek hatalmas adagok voltak -nem is bírtuk megenni- egy desszertet azért még bevállaltunk.

Cukrászként mindig nagyon kritikus vagyok ezért elég nehezen választok édességet, úgyhogy a páromra bíztam. (nem kellett volna :D)

Pisztáciakrémes profiterolt választott. /3.290Ft/

A profiterol általában csak frissen adja vissza azt az ízélményt, amit várnánk. Amikor a külseje még ropog, a belseje pedig puha és a töltelék csak egy plusz ráadás a könnyedségére.

Itt sajnos a külső roppanósság hiányzott, a töltelék miatt számomra túl átázott volt a tészta. A pisztáciakrém nagyon finom volt, érezni lehetett a pisztáciát, de mégsem volt túl tömény az íze. Liofilizált málnával díszítették, ami kicsit elvitte a savanyúbb ízvilágba és tényleg passzolt hozzá.

Árak szempontjából még Budapesten sem számít az átlagos éttermek kategóriájába, de ár-érték arányban mi teljesen meg voltunk elégedve (a profiterol tésztáját leszámítva :D). A kiszolgálás és az ételek, italok minősége tükrözi az árakat. Csak olasz alapanyagokkal dolgoznak és nagyon sok tésztát házilag készítenek.